Nagycsütörtök este evangélikusok és reformátusok gyűltek össze a református templomban, hogy együtt emlékezzenek Jézus szavaira, melyeket az utolsó vacsora alkalmával hagyott meg az övéinek.
Mitykó András evangélikus lelkipásztor igehirdetésében az utolsó vacsora jelentőségéről beszélt. A nagyheti eseményekben sokan csak az emberi gyarlóságot, gyengeséget látják (Júdás árulása, Péter tagadása). Bár Jézus halálára készül, a vele való közösség örömet jelet tanítványai számára. Az utolsó vacsora történetéből megtanulhatjuk a Jézussal és egymással való közösség végtelen örömét és az abból fakadó áldást. Ezt hagyta ránk az Úr, hogy cselekedjük az ő emlékezetére. Az istentisztelet közös úrvacsorával zárult.